24. héten vércukor terhelésre kellett mennem, ezért utánaolvastam, hogy ez hogyan fog zajlani, és miket kell vinni.
Már reggel 7-re odamentem, hogy minél hamarabb túl legyek rajta, vittem teát (ízesítettet), citromot és vizeletet. Mikor a nő kijött beszedni a papírokat először le kellett adni a vizeletet, majd csak utána hívtak be, hogy vegyenek vért. Kérdezte, hogy hoztam -e teát illeztve poharat, én büszkén mondtam, hogy persze. Majd behoztam őket, és a nő ideadta nekem a glükózt, amit el kellett keverni a poharamba. Kérdeztem a nőtől, hogy ha ezt megittam, amíg várakozok ihatok-e a teából? - mondta a nő, hogy persze, hiszen úgysincs beízesítve. Mondtam neki, hogy de be van, minden van benne. Ekkor nagyon furcsán és megvetően nézett, majd megkérdezte, hogy maga cukros teával jön terheléses cukorvizsgálatra?Háátt, kicsit belepirultam, és kiöntöttem a cukrozott teát. A nő kért a váróteremből egy kismamától ízesítetlen teát, amiből öntött nekem egy kicsit, hogy el tudjam benne keverni a cukrot. Miután feloldódott egyből felhúztam, mert már a színe is undorító volt. Mikor mostam el a bögrét kérdezi a nő, hogy maga mit csinál????- mondom..elmosom a bögrét. De ami benne volt....megitta? Igen. Dehát előtte le kell venni a vért!!!! Jöjjön gyorsan, és ezzel a lendülettel gyorsan levette a vért tőlem, és megszúrta az ujjamat.
Majd jött a két órás várakozás. Nagyon rossul voltam, és szerintem te sem örültél ennek a cukros lötyinek, mert nagyon elkezdtél tiltakozni ellene, és próbáltam visszaküldeni, amit én nem engedtem. Egy órát kb. kínlódnom kellett, mert szédültem, fájt a fejem, és végig azt a szörnyű édes ízt éreztem a számban.Felhívtam anyut, hogy mikor megy be a munkahelyére, mert akkor bemennék hozzá legalább levegőzök egy kicsit. Találkoztunk a Hatvan u. és a Bethlen u. sarkánál és bementünk a melóhelyére. Jótt tett a séte, mire beértünk mr határozottan jobban lettem.
Mikor visszaértem az OTI-ba egyből be kellett mennem a laborba, mert megint vettek vért tőlem, és megbeszéltem a nővel, hogy másnap Apa fog érte menni. Szerencsére a vércukrom és a vizelet is rendben volt.
24. hét
25. héten voltunk Dr. Török Péter dokinál, mert megbeszéltük, hogy megmutatom neki az eddigi leleteinket, és megbeszéljük a kérdéseimet. Apa is jött velünk, mert a doki mondta, hogy csinál UH-ot is. Szimpatikus volt a doki hozzáállása, mert szívesen elvállalt, és nem mondott előre meghatározott összeget, amiért elvállalná a szülést, hanem ránk bízza. Így vagyok nyugodt, hogy van egy fogadott orvosunk, mert mégis csak biztonságosabb. Úgy döntöttünk apával, hogy nem fogadunk szülésznőt, mert mikor kérdeztem a klinikán, hogy kit ajánlanak, mondták, hogy mindegyik jó. Akkor meg végülis mindegy, hogy ki van velem munkaidőben.
Az utóbbi időkben nagyon sokat erősödtél, mert egyre határozotabban érzem, ahogy rugdosol, és már kívülről is nagyon jól látszik, ahogy belerugsz a hasamba, és az felemelkedik. Apának van munkahelye, amit tényleg csak a sorsnak köszönhetünk, amit nehéz volt megszokni, hogy esténként megy dolgozni, de előreláthatólag ez nekünk jobb megoldás lesz, mert akkor napközben itthon lehet velünk. Amit viszont nem értek, hogy hogyan érzed meg, hogy apa hazajön, mert nem mindig ugyanabban az időben jön haza, mégis mindig felébredsz rá, és mikor odafekszik mellém, és ráteszi a kezét a hasamra rúgsz neki 3-4-et és utána vissza is alszol. Általában a jobb oldalon szeretsz rugdosni, és mindig azon az oldalon nyomod ki vagy a fenekedet, vagy a hátadat. Ilyenkor nagyon érdekesen néz ki a hasam, mert a jobb oldala kb. 3-4 cm-rel kintebb van, mint a bal oldal. :o)
25. hét
Már szinte mindent megvettünk neked, tele vagy Micimackóval. Remélem tetszeni fog, szerintünk nagyon aranyosak a cuccok amiket vettünk .
Már csak a héten dolgozok, ugyanis megmondtam a munkahelyemen, hogy nem tudok tovább ott lenni, nem birom már a betegeket, és egyáltalán...fáj a hátam, húzódik a hasam, és egyre nehezebb a súly amit cipelnem kell, és nem utolsó sorban szeretnék végre csak rád figyelni, és a szülésre készülni lelkileg. Te is biztosan ezt szeretnéd, mert a munkahelyen nagyon keveset érezlek, ellenben ha itthon vagyok akkor elég sokszor, és szinte egész nap be-beköszönsz nekünk.
Nagyon szeretnénk már téged a karunkba fogni, és magunkhoz szorítani. Jövőhéten megyünk 4D-re akkor már látni fogjuk a kis arcodat, és a vonásaidat. Már nagyon kíváncsiak vagyunk. :o)
Kérlek próbálj meg akkor minél többet mozogni, és megmutatni az arcodat.
Szeretünk Anya és Apa
