Ma töltöttem be a 15. hetet. Ahogy gondoltam, ez a két hét nagyon mozgalmasan telt el.
Csütörtökön voltam belgyógyászaton, ahova délután kellett mennem időpontra. Én várakoztam egyedül, így szinte ahogy megérkeztem és levetkőztem be is hívtak. Le kellett vetkőznöm félmeztelenre, megmérték a vérnyomásomat, és a pulzusomat. Aztán fel kellett feküdnöm az ágyra, ahol különböző színű csipeszeket tettek rám. Az asszisztens kinyomtatta az EKG leletemet, majd odaadta a doki néninek, szerencsére mindent rendben talált.
A héten hétfőn kellett mennem a fogászatra. Ettől féltem a legjobban. Elég sok javítani valót talált az orvos....:o( Először az alsó bal hátsóval kezdtünk. Nagyon kedves volt velem végig a doki, mindent elmagyarázott, hogy mi fog történni, és ami még nagyon pozitív volt, hogy sokat foglalkozott azzal, hogy van egy picurka a hasamban. Miután beadta az injekciót, teljesen elzsibbadt a szám, tényleg nem éreztem semmit sem. Aranyos volt, mivel megengedte, hogy feltegyem a fülemre fülhallgatót és azt hallgassak közbe amit szeretnék, így alig hallottam a fúró hangját. Elkezdett fúrni, végig folyt rólam az izzadság és remegett mindenem. Simogattam végig a hasam, próbáltam magam ezzel nyugtatni. A végére már kezdtem nyugodtabb lenni, ráeszmélvén, hogy semmit nem érzek az egészből és a kellemetlen hangon kívül semmi rossz nem történik velem.
Szerdán azaz ma 09:30-ra kellett mennem az OTI-ba TG-re. Először a védőnőhöz kellett mennem, ahol megkaptam az AFP-re és a vizeletre a beutalókat. Beszélgettünk kb. 20 percet, hogy hogyan érzem magam, miket érzek és úgy általában arról, hogy mik fognak velem történni.
Ezután elmentem levetetni a vért, és leadni a vizeletet. Az AFP eredményére kb. 1,5-2 hetet kell várrni. Nagyon bízok benne, hogy minden rendben lesz vele, elvileg már csak ennek a véreredménynek és a 18. heti genetikai UH-nak kell jónak lennie, és akkor megnyugodhatunk.
Holnapra kikönyörögtem egy UH-ot, reggel kell mennem. Remélem holnap már úgy fogsz fordulni, hogy megtudjam milyen nemű is vagy. Szeretném már látni, hogy mennyit nőttél, és hogy jól érzed-e magad odabent. Mozgásokat még nem érzek, de remélem nem kell már sokáig várnom rá, annyira szeretném már átélni.
A pocakom mostanra eléggé megnőtt, híztam is vagy 2-3 kg-ot. Majd teszek fel róla képet, csak apa elvitte az USB kábelt.
16. hetesen
Apád nagyon messze van most tőlünk, és nagyon szenved. Azt mondta, hogy ez volt az utolsó, hogy ennyi időre elment tőlünk, mert nem bírja a hiányunkat. Szeretne itt lenni velem, és veled picúr (apa így hív). Szeretne minden nap itthon lenni velünk, minden este simogatni anya hasát és eljönni velünk minden orvosi vizsgálatra és UH-ra. Ő is nagyon szeretné már tudni, hogy fiú vagy vagy kislány, úgyhogy kérlek holnap mutasd meg magad nekünk és ne legyél szégyenlős.
Apa vett neked ajándékot, majd ha megszületsz megkapod, és mindig apára fog emlékeztetni téged.
Nagyon szeretünk téged, Apa puszil téged, és azt üzente, hogy simogassam meg a pocim helyette is, és hogy nagyon hiányzunk neki.
Küldjünk neki innen mi is sok-soik puszit és ölelést, ráfér szegény Apára.
Nagyon szeretlek titeket: Apa és Picúr!!!!!
