A férjemmel 2008.10.19-én leszünk együtt hét éve, és most július 19-én az év legszebb napján házasodtunk össze. :)
Úgy beszéltük meg, hogy jövőre tervezzük a babát, de a férjem (Józsi) és én is úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk tovább várni. Józsi megkérdezte tőlem, hogy mikor szeretnék szülni? - Mondtam neki, hogy nyáron nem, mert nagyon meleg van, télen nem, mert akkor meg túl hideg. Így maradt az ősz illetve a tavasz.
Mivel a tavasz a legszebb évszak, mivel akkor rügyeznek ki a fák, akkor jönnek vissza a madarak, és a hideg és sivár tél után tavasszal éled újra a természet a májust választottam. A másik indokom az volt, hogy nyáron könnyebb egy kisbabával, tud erősödni mire megint hideg lesz. Ahogy visszaszámoltuk a 9 hónapot, augusztus jött ki, vagyis ettől kezdve kell próbálkozni. Már a próbálkozás előtt egy héttel elkezdtem szedni a terhességi vitamint, valamint letettem a cigit.
A www.ciklus.hu-n vezetem a menstruációmat, ami a peteérésemet 08.13-ra írta. Így azon a héten voltunk együtt a férjemmel. 08.12-én mintha éreztem volna esemény után, hogy na most sikerült. Nem tudom szavakba önteni, de éreztem. Reggel mikor felébredtem tudtam, éreztem, hogy terhes vagyok. Annyira földöntúli boldogság járta át az egész testemet, amit még soha nem éreztem. Annyira kiegyensúlyozott lettem, és nem tudta semmi sem elrontani a kedvemet.
A férjem is egyből mondta, hogy szerinte is sikerült. Egy-két nap múlva olyan 10-14 között elkezdtem émelyegni, hányingerem volt, és álmos voltam. Majd 3-4 nap múlva ez a tünet elmúlt. És semmit sem éreztem, ezért kicsit elbizonytalanodtam abban, hogy tényleg ennyire szerencsések vagyunk és valóban az első hónapban sikerült. Majd Józsi egyre jobban kezdte mondogatni, hogy látja rajtam, hogy terhes vagyok, de én meg csak nevettem rajta, hogy ugyan mit lát, hiszem semmi változást nem látok magamon. Viszont Évi a kolleganőm is mondta, hogy valamit lát rajtam. Kételkedtem benne, mert még nagyon korainak tartottam.
Végigolvastam a Terhesség ABC-je című könyvet, hogy mikor mit kellene éreznem, illetve mikor lehet már végre tesztelni. Annyira lassan teltek a napok, hogy azt hittem megőrülök. :) Vettem három tesztet, mindhárom különböző márkájú volt. Tiszta anyagi csődbe vittem magunkat. :)
Majd kb. a 8. napon nem bírtam tovább és tesztelteltem egyet, hogy hátha... Az első tesztnél a kontroll csík elég hamar megjelent a második csík pedig nagyon halványan, de így utólag teljesen más hellyen jelent meg, mint ahol kellett volna. Első ránézésre és mert annyira ott akartam látni a második csíkot, azt hittem sikerült. Ezért Józsit leküldtem, hogy igyon meg valahol egy kávét, és majd szólok, ha jöhet, mert van egy meglepetésem. Miután elment megcsináltam egy másik tesztet, hogy azon is látom e a második csíkot, de egyértelműen negatív volt. Annyira csalódottnak éreztem magamat. :( Felhívtam Józsit, hogy jöhet és ne számítson semmire, mert nem sikerült a tervem. Annyira sajnáltam, mert mikor hazajött kérdően nézett a hasamra, azt hitte, (és milyen jó volt a megérzése) az a meglepetés, hogy terhes vagyok. Ekkor megfogadtam, hogy nem fogok tesztelni, csak ha késik a menstruációm. Elvileg kb. 30-31 napos ciklusaim vannak, ami azt jelentette, hogy csütörtökön vagy pénteken kellett volna megjönnie. De továbbra is nagyon lassan teltek a napok, így már lecsökkentettem a várakozási időt szerdáig.
Majd 08.25-én hétfőn a ciklusom 27. napján reggel úgy ébredtem, hogy ma megcsinálom a tesztet újból. A legérzékenyebbett vettem (Clearblue), ami a menstruáció előtt 4 nappal is kimutatja a babát.
Oda se mertem nézni, hogy mi lesz az eredmény, annyira friss volt még az előző teszt miatti csalódás, hogy nem is adtam neki sok esélyt. Mikor visszamentem a fürdőszobába egy halvány + jelet váltem felfedezni a kontroll csík mellett. Egyből ezerrel kezdett el verni a szivem, legszivesebben berohantam volna a férjemhez, hogy elújságoljam neki APA lesz. :)
Mivel nem bírtam volna sokáig, hogy ne kiáltsak fel örömömben, gyorsan lementem a buszmegállóba, hogy felhívjam Évit, akinek elújságoltam, hogy azt hiszem pozitívat teszteltem most reggel, és mondtam neki, hogy siessen be a munkahelyre, hogy megerősíthessen. Ő is és egy másik kolleganőm is azt mondta, hogy ők is úgy látják ez a teszt bizony pozitív. Gyorsan írtam ergy kérőlapot a nőgyógyászatra (klinikán dolgozok), egy terhességi vizeletvizsgálatra. Átmentem Évivel a laborba, ahol kb. 2 perc alatt megtudtam, hogy tényleg terhes vagyok, mert megjelent a másoodik csík, igaz nagyon halványan, de ott volt már a mi kisbabánk. :) Kaptam is róla egy leletet, hogy gyengén pozitív. (Ahhoz képest, hogy nagyon hamar lett csinálva a teszt, és nem is a reggeli első vizeletből, eléggé erős volt a csík.) Kedden és szerdán is csináltam még egy tesztet, hogy megnézzem ott van-e még a második csík. :) De szerencsér meg volt.
Már hétvégén kinyomtattam ezt a képet, mert úgy terveztem, hogy ha + tesztet csinálok, valahogy emlékezetessé teszem azt a napot.
Íme a kép:
Valamint szines kartonból kivágtam egy gólyát, ami egy batyút tart a csőrében, amiben pedig egy kisbaba van. Egész nap alig beszéltem Pocokkal, nehogy elkotyogjam neki a nagy hírt. Mikor mentem haza felhívtam, hogy menjen a nagybolthoz, mert be kellene vásárolni és ott találkozunk. Kifigyeltem, hogy mikor indul, vettem egy pezsgőt, majd felszaladtam a lakásba, hogy felakasszam a hálószobánk csillárjára a gólyát amit csináltam, kitegyem az ágyra a fenti képet valamint a két pozitív tesztet. Remegett a kezem, alig tudtam véghez vinni a tervemet. :)
Majd gyorsan elindultam a bolt fele. Izgultam, hogy Pocok ne hívjon közben, mert biztosan össze akadt volna a nyelvem, hogy hirtelen mit is modnajk neki hol vagyok, miért kések, és miért nincsen utcazaj. De nem volt semmi gond, ott várt az én Drágám, bár egy kicsit ideges volt, hol vagyok ennyi ideig, és miért kellett neki sietnie, ha én kések. Mondtam neki, hogy Ildivel (unokatestvére) találkoztam, és emiatt késtem. Nagyon nehéz volt olyan arccal vásárolgatni, hogy ne sejtsen semmit.Mikor hazaértünk odafutottam a gólyához (a szél persze pont úgy fordította, hogy a háta látszott) és felé fordítottam. Pocok egy kicsit tétovázott, hogy akkor most ez azt jelenti, hogy tényleg terhes vagyok-e, de amint felfogta a dolgokat egyből letette a szatyrokat és megölelt. :)
Kibontottuk a pezsgőt, amit megivott, majd elkezdett zenélni (én közben főztem) és 5 percenként sírva jött ki a konyhába, hogy elmondja mennyire szeret, és hogy nagyon boldog.
